A foglalkoztatottak száma tavaly 110 ezerrel, éves átlagban 4 millió 210 ezerre emelkedett, a munkanélküliek száma pedig 35,5 ezerrel, 307,8 ezerre mérséklõdött - olvasható a Központi Statisztikai Hivatal 2015-re vonatkozó munkaerõpiaci folyamatokat elemzõ kiadványában.
Kiemelték: a legfrissebb európai uniós munkaerõ-felmérési adatok szerint 2015 harmadik negyedévében a 15-64 éves népességre vetített 64,8 százalékos foglalkoztatási ráta, mindössze 1,3 százalékponttal maradt el az uniós átlagtól, így Magyarország a 15. helyen áll a 28 tagország sorrendjében.
A 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 2,9 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot - tették hozzá.
Az elõzõ évhez viszonyított 110 ezres foglalkoztatotti létszám-növekedésbõl a férfiak némileg nagyobb súllyal részesültek, mint a nõk. A munkavégzés helyéül Magyarországot megjelölõk száma 2,5, a külföldi munkavégzést megjelölõké 11 százalékkal emelkedett (elérte a 111 ezret). 2015-ben a vállalkozói rétegbe tartozók száma is nõtt, bár kisebb ütemben, mint az alkalmazásban állóké.
A jelenleginél kedvezõbb munkanélküliségi adatokat az utóbbi közel három évtizedben csak a 2000-es évek elsõ néhány évében mértek, viszont akkor az alacsony munkanélküliségi ráta a mostaninál érdemben alacsonyabb foglalkoztatási rátával párosult - jegyzi meg a KSH.
A munkanélküliek száma tavaly minden negyedévben mérséklõdött, a negyedik negyedévben 280,7 ezren minõsültek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kritériumai szerint munkanélkülinek. 2015-ben éves átlagban 6,8 százalékos munkanélküliségi rátával az ország újra a munkanélküliség szempontjából legjobb helyzetû tagországok egyharmadába került.
A potenciális munkaerõ-tartalékként definiált kategóriába 2015-ben 535,4 ezren tartoztak, ebbõl 74,6 ezer fõ volt alulfoglalkoztatott (nem teljes munkaidõben dolgozó, aki szeretett volna teljes munkaidõs munkát), 144,5 ezren pedig akartak dolgozni, de nem tettek ennek érdekében lépéseket.
A nyilvántartott álláskeresõk 2015. évi átlagos létszáma 378 ezer fõ volt, 10,5 százalékkal kevesebb az elõzõ évinél. A biztosítási alapon járó álláskeresési juttatásra jogosultak száma - mivel az ellátórendszer változásának hatása már nem
kimutatható - évi 55-60 ezer fõ között állandósult. 2015-ben havi átlagban 57,1 ezer fõ volt jogosult erre a juttatásra, míg munkanélküliként 126,2 ezer fõ kapott havi 22 800 forint összegû szociális támogatást. Az ellátásban nem részesülõ regisztrált álláskeresõk száma csökkenõ tendenciát mutat, de éves átlagban még így is közel 195 ezren tartoztak ebbe a kategóriába.
Tavaly a közfoglalkoztatottakkal együtt 2 millió 894 ezer munkavállalót foglalkoztató legalább 5 fõs vállalkozások, a költségvetési intézmények és a kiemelt nonprofit szervezetek körében a keresetek 4,2 százalékkal meghaladták az elõzõ év azonos idõszakának adatait, így az átlagkereset elérte a bruttó 247,8 ezer forintot.
Tavaly a minimálbér 105 ezer, a garantált bérminimum 122 ezer forint volt, az értékek mindkét esetben 3,4 százalékkal magasabbak voltak az elõzõ évinél - olvasható a statisztikai hivatal elemzésében.
Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a nemzetgazdasági szintû nettó kereseti átlag 171,0 ezer, közfoglalkoztatottakkal együttesen pedig 162,3 ezer forintnak felelt meg. A versenyszférában a nem közfoglalkoztatás keretében dolgozók átlagosan 172,8 ezer, a költségvetési szférában 167,9 ezer, a nonprofit intézményeknél 157,7 ezer forintot kaptak kézhez. A közfoglalkoztatottak nettó kereseti átlaga 52 ezer forint volt. A fogyasztói árak 0,1 százalékos csökkenése mellett a keresetek vásárlóereje 4,3 százalékkal (a közfoglalkoztatotti kör nélkül számolva 4,6 százalékkal) haladta meg az elõzõ évit.
/Forrás: hvg.hu/