A nyugdíjasok foglalkoztatásának bõvítésére hozták létre a nyugdíjas szövetkezeteket, a kisgyermekes anyák számára pedig egyebek mellett a rugalmas munkaidõbeosztás bevezetése jelenti a megoldást - tette hozzá az államtitkár.
Arról is beszámolt, hogy folytatódik a közfoglalkoztatattok versenyszférába jutását segítõ program, amelyben 2016-ban 4400-an, tavaly pedig 4700-an igényeltek támogatást.
Cseresnyés Péter emlékeztetett, hogy az eddigi kormányzati foglalkoztatáspolitikai intézkedések három területre összpontosítanak: a képzésekre, a munkaerõ mobilitásának fokozására és a foglalkoztatás bõvítésére.
Közölte, az elmúlt idõszakban a szakképzésben, a felnõttoktatásban és a felnõtt képzésben is jelentõs változások történtek, mindezek azt szolgálták, hogy a képzések alkalmazkodjanak a piaci igényekhez. Az államtitkár megjegyezte, hogy a felnõttképzésben idén már lehetõség van rövid idõtartamú, körülbelül 30 órás tanfolyamok, úgynevezett betanító képzések indítására, ezek csak a cégek igényeit veszik figyelembe. Példaként említette, ha a vállalat egy új gépet vásárol, akkor ennek a kezelését egy rövid ciklusú képzésben tanulhatják meg a dolgozók, így mindez lehetõséget teremt egy bizonyos munkakör gyors betöltésére.
A munkaerõ mobilitását segítõ intézkedések közül kiemelte, hogy több mint 30 ezer forinttal nõ az albérleti támogatás összege, ugyanis idén a minimálbér 60 százalékára, 82 800 forintra emelkedett az az összeg, amivel a munkáltató havonta segítheti dolgozójának lakhatását. Továbbra is adómentes a dolgozók elhelyezése azokon a munkásszállókon, ahol egy lakóhelyiségben 1 dolgozót helyeznek el. Ezen felül pedig idén már másodszor írtak ki pályázatot önkormányzatok részére munkásszállók építésére, 5 milliárd forintos keretösszegbõl.
Cseresnyés Péter kiemelte: január 6-tól munkahelyteremtõ beruházásokra, 5 milliárd forintos keretösszegben hirdetett pályázatot a kormány a mikro, kis és közepes vállalkozásoknak. A program vélhetõen 3000 új munkahely létrejöttéhez járul majd hozzá.
Simon Attila, az NGM helyettes államtitkára felidézte, hogy 2010-ben a fiatalok munkanélkülisége nagyjából ugyanolyan szinte állt Magyarországon, mint Görögországban és Spanyolországban, 30 százalék körül. Ezzel szemben a legfrissebb adatok szerint Magyarországon a fiatalok munkanélküliségi rátája már 10,4 százalékra csökkent. Mindez az ifjúsági garanciarendszernek és a kiszámítható gazdaságpolitikának köszönhetõ - közölte.
A helyettes államtitkár ismertette, hogy a 186 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett ifjúsági garanciarendszer, 2015-ben indult el és egészen 2021 októberéig tart. A program célja, hogy bértámogatással, képzésekkel segítse a 25 év alatti nem dolgozó, nem tanuló fiatalok munkaerõpiaci elhelyezkedését.
Simon Attila szólt arról is, hogy 2017. november végi adat szerint 50 ezer fiatal bértámogatással helyezkedett el, több mint 26 ezren pedig piacképes szakképzettség megszerzésére kaptak lehetõséget. Hangsúlyozta még a 2016. februárjában indult gyakornoki program jelentõségét is, ami a mikro, kis és közepes vállalkozásokat célozza, hogy frissen végzett, de gyakorlati tapasztalattal nem rendelkezõ fiatal álláskeresõt vegyenek fel és mentorálják õket. A program keretösszege 30 milliárd forint, a vállalkozások 2,3 millió és 30 millió forint közti támogatást igényelhetnek. Már közel 1750 munkáltató részesült támogatásban, és 4100 olyan szakképzett fiatal van, akiket ezzel a programmal sikerült elhelyezni.
Forrás: MTI