Lyukak az önéletrajzban - avagy mit tegyünk a gyenge pontokkal?
Sok pályázónak gondot okoz az önéletrajz összeállításakor az elõnytelennek vélt információk kezelése. Beírjam, hogy kitettek az iskolából? Nem tudok elszámolni egy évvel. Nem éltem túl elõzõ helyemen a próbaidõt. Nem dobják ki a cv-t, ha látják, két kisgyermekem van? Van nyelvvizsgám, de nem beszélek már jól. Mit lehet ilyenkor tenni?
A megkérdezett fejvadászok egyértelmû véleménye: ne hazudjunk, ne állítsunk valótlanságot, mert elõbb-utóbb úgyis kiderül az igazság.
A füllentés megingathatja a bizalmat
"Gyakorlott önéletrajz-olvasók azonnal észreveszik a lyukakat, a gyenge pontokat és rákérdeznek az interjún. Az õszinteség azért is lényeges, mert ha felveszik a pályázót, akkor valamikor úgyis fény derül az igazságra, és ez könnyen megingathatja a munkahelyi vezetõ munkatárs iránti bizalmát. A jó munkakapcsolathoz pedig elengedhetetlen a kölcsönös bizalom", vélekedett Szöllõsi Ágnes, a HR Development Személyzeti Tanácsadó Iroda ügyvezetõje, aki hozzátette, jobb, ha olyan munkaadónál dolgozunk, aki ismeri erõsségeinket, gyenge pontjainkat, az esetleges múltbeli sikertelenségeket és ennek tudatában alkalmaz, mintha folyton arra kell ügyelnünk, amiatt kell szoronganunk, hogy ki ne derüljön az igazság.
Fél éves kihagyást el lehet sinkófálni
Ettõl függetlenül vannak esetek, amikor el lehet sinkófálni egy-két információt: Ha fél éves "lyuk" tátong a szakmai múltban, arról nem kell elszámolni az önéletrajzban. Ha csak évszámokat adunk meg a munkahelyeknél, akkor ezt a problémát ki is kerülhetjük: például értékesítõként 2002-2003-ig az egyik cégnél majd 2003-tól-2004-ig a másiknál dolgozott. Ekkor nem feltûnõ, hogy 2003 márciusától augusztusáig nem volt állása.
Gyermekletagadás: Ne!
Kisgyermekes anyukáknál dilemma, bevalljuk-e a gyermeket az önéletrajzban. Szöllõsi Ágnes szerint nem kötelezõ beleírni, a pályázó mérlegelése, megemlíti-e. A kísérõlevélben lehet hivatkozni, hogy gyermekei vannak, ám megjegyezhetjük, felügyeletük megoldott, esetleges megbetegedésük sem befolyásolja a napi munkavégzést.
A sikertelen próbaidõ is elhallgatható
Nem számít jó pontnak, ha valakit a próbaidõ alatt küldtek el és az sem, ha egy évnél tovább volt munka nélkül, ráadásul egyáltalán nem képezte magát. Az egy-két hónapos próbaidõ még elhallgatható, különösen, ha nem ismert, a megcélzott pozícióhoz, iparághoz nem kötõdõ munkáról volt szó, a tartós munkanélküliséggel viszont nehéz elszámolni. Ha rajtunk kívülálló okból következett be - például betegség, lakhelyváltás, családi probléma - azt a motivációs levélben meg lehet említeni.
Nem hátrány a hûség
Hátránynak számít, ha valaki hosszú ideig ugyanabban a pozícióban dolgozott? Egri Alexandra szerint épp ellenkezõleg: "Pozitívumnak vélem, ha valaki 6-8 évet ugyanannál a munkaadónál dolgozott. Ugyan divatos manapság azt mondani, 3-4 év után váltsunk munkahelyet, ám miért lenne hátrányos az, ha valaki jól érzi magát valahol, vezetõi meg vannak elégedve teljesítményével, elkötelezett a céggel szemben, kihívásnak érzi a munkát és folyamatosan fejlõdik?" - vélekedett a fejvadász.
Szintén kétségek között vergõdik az, aki túl gyakran váltott munkahelyet. Egri Alexandra szerint fontos, hogy érzõdjön az önéletrajzból valamilyen szakmai elõrehaladás. Ne tûnjön úgy, hogy a pályázó 3-5 iparág között csapong, nem találja a helyét.
Nyelvtudás: ne hallgassuk el a valós szintet
Kérdéses lehet a nyelvtudás megítélése. A legtöbb helyen nem a papír, hanem az azonnal elõhívható tudás számít. Az interjú alatt a pályázó szerencséjére vagy bánatára percek alatt kideríthetõ a nyelvismeret szintje. Mindig a jelenlegi felkészültségi szintünket írjuk le. Ha felsõfokú nyelvvizsgát szereztünk sok évvel ezelõtt, ám tudásunk gyenge középfokú szintre esett vissza, akkor ne a tárgyalási szintet hangsúlyozzuk.
Szöllõsi Ágnes stratégiája: "A nyelvtudásnál tüntessük fel a nyelvvizsga meglétét a vizsgázás évével együtt, akkor is, ha tudásunk megkopott azóta. Ebben az esetben a motivációs levélben finoman jelezhetjük, azon vagyunk, hogy nyelvtudásunkat szinten tartsuk."
A túlképzettség ellen ne elhallgatással küzdjünk
A számítástechnikai ismereteknél sem ajánlott a lódítás, hiszen itt is gyorsan fény derül a valóságos ismeretekre. Ráadásul számos munka elengedhetetlen része speciális, a hirdetésben megadott szoftverek használata, programnyelvek ismerete. A valótlansággal a pályázó önmagát hozza kellemetlen helyzetbe.
Vannak munkaadók, akik túlképzettség miatt utasítanak el pályázókat, ezért elõfordul, hogy a tapasztalt, képzett pályázók "elhallgatják" cv-jükben valós végzettségüket, kevesebbet írnak bele. Szöllõsi Ágnes nem javasolja ezt a taktikát.
Ha tudatában vagyunk önéletrajzunk gyenge pontjainak, akkor az állásinterjún megelõzhetjük az erre vonatkozó kérdéseket: Az "Ugyan önéletrajzomban látható, hogy...., de...." formulával elébe mehetünk a rákérdezésnek, ám Szöllõsi Ágnes szerint ezt csak röviden tegyük, a túlzott magyarázkodással rossz benyomást keltünk az interjúztatóban.
/Forrás: Profession/